„NYATA” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A Nyári Szakkollégiumi Találkozó (NYATA) a Szakkollégiumi Mozgalom legfontosabb évenkénti találkozója, ahol a hazai, illetve kárpát-medencei szakkollégiumok hallgatói vesznek részt. A szakkollégiumok, mint a hazai felsőoktatás tehetséggondozásának fontos műhelyei, kiemelt figyelmet fordítanak tagjaik, a kollégisták emberi, szakmai fejlődésére, valamint társadalmi érzékenységére. Az első Nyári Találkozók erősen politikai töltetűek voltak, ellenzéki hangnemben szerveződtek; ugyanakkor céljuk volt az országban fellelhető problémák megvitatása. Az utolsó politizáló NYATA az 1988-as találkozó volt. A szakkollégiumok, mint szellemi műhelyek, elismerten komoly szerepet játszottak az átalakulás folyamatában, ugyanakkor a rendszerváltozás után nem kívánnak aktív politikai szerepet vállalni, szervezeti szabályukban rögzítik, hogy intézményi szinten nem fogalmaznak meg politikai véleményt. A rendszerváltás után a magyar társadalom egy-egy problémája köré szerveződtek a Találkozók, valamint kiemelt feladatuk volt a szakkollégiumi mozgalom erősítése és szakkollégiumok feladatának, felsőoktatásban elfoglalt helyének definiálása. | + | A Nyári Szakkollégiumi Találkozó (NYATA) a Szakkollégiumi Mozgalom legfontosabb évenkénti találkozója, ahol a hazai, illetve kárpát-medencei szakkollégiumok hallgatói vesznek részt. A szakkollégiumok, mint a hazai felsőoktatás tehetséggondozásának fontos műhelyei, kiemelt figyelmet fordítanak tagjaik, a kollégisták emberi, szakmai fejlődésére, valamint társadalmi érzékenységére. |
| + | |||
| + | Az első Nyári Találkozók erősen politikai töltetűek voltak, ellenzéki hangnemben szerveződtek; ugyanakkor céljuk volt az országban fellelhető problémák megvitatása. Az utolsó politizáló NYATA az 1988-as találkozó volt. A szakkollégiumok, mint szellemi műhelyek, elismerten komoly szerepet játszottak az átalakulás folyamatában, ugyanakkor a rendszerváltozás után nem kívánnak aktív politikai szerepet vállalni, szervezeti szabályukban rögzítik, hogy intézményi szinten nem fogalmaznak meg politikai véleményt. A rendszerváltás után a magyar társadalom egy-egy problémája köré szerveződtek a Találkozók, valamint kiemelt feladatuk volt a szakkollégiumi mozgalom erősítése és szakkollégiumok feladatának, felsőoktatásban elfoglalt helyének definiálása. | ||
Az első 20 NYATA: | Az első 20 NYATA: | ||
A lap jelenlegi, 2018. március 20., 13:35-kori változata
A Nyári Szakkollégiumi Találkozó (NYATA) a Szakkollégiumi Mozgalom legfontosabb évenkénti találkozója, ahol a hazai, illetve kárpát-medencei szakkollégiumok hallgatói vesznek részt. A szakkollégiumok, mint a hazai felsőoktatás tehetséggondozásának fontos műhelyei, kiemelt figyelmet fordítanak tagjaik, a kollégisták emberi, szakmai fejlődésére, valamint társadalmi érzékenységére.
Az első Nyári Találkozók erősen politikai töltetűek voltak, ellenzéki hangnemben szerveződtek; ugyanakkor céljuk volt az országban fellelhető problémák megvitatása. Az utolsó politizáló NYATA az 1988-as találkozó volt. A szakkollégiumok, mint szellemi műhelyek, elismerten komoly szerepet játszottak az átalakulás folyamatában, ugyanakkor a rendszerváltozás után nem kívánnak aktív politikai szerepet vállalni, szervezeti szabályukban rögzítik, hogy intézményi szinten nem fogalmaznak meg politikai véleményt. A rendszerváltás után a magyar társadalom egy-egy problémája köré szerveződtek a Találkozók, valamint kiemelt feladatuk volt a szakkollégiumi mozgalom erősítése és szakkollégiumok feladatának, felsőoktatásban elfoglalt helyének definiálása.
Az első 20 NYATA:
- 1985: Szarvas
- 1987: Pápa
- 1988: Balatonszárszó
- 1991: Zánka (A Szakkollégiumi Charta születése)
- 1993: Fadd-Dombori
- 1995: Csopak
- 1998: Baja
- 2000: Kemence
- 2002: Kemence
- 2004: Gyalu (Erdély)
- 2006: Eger
- 2008: Fadd Dombori
- 2010: Pécs
- 2011: Nagyvárad
- 2012: Velence
- 2013: Felsőtárkány
- 2014: Balatonfenyves
- 2015: Kolozsvár
- 2016: Szeged
- 2017: Bükkszék
