Szervezeti és Működési Szabályzat

A kollégium szabályzata, utoljára 2017 decemberében módosult.

Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumainak általános szervezeti és működési szabályzata értelmében, a Rajk László Szakkollégium (Szakkollégium) sajátosságainak megfelelően rendelkezik a Szakkollégium működéséről. Mindazon pontokban, amelyekre vonatkozóan ez a szabályzat eltérően nem intézkedik, az általános szabályzat rendelkezései az irányadóak. Ezt az SZMSZ-t csak a Szakkollégium gyűlése változtathatja meg minősített többséggel. A megváltozott, szövegszerűen jóváhagyott paragrafusok az azt elfogadó Kollégiumi Gyűlést követő első alkalmazáskor lépnek életbe.

Jelen szabályzat a mindenkori szakkollégisták által elfogadott elveket és tartósnak ítélt konvenciókat rögzíti.

A Szakkollégium célja, tevékenysége

1. Feladata, hogy tagjai számára biztosítsa a lehetőséget az egyetemi oktatáson túlmenő önképzésre, demokratikus keretek közötti öntevékenységre, társadalmi és közéleti aktivitásra, önálló közösség megteremtésére azzal a céllal, hogy a társadalmi és gazdasági problémákra érzékeny, népben és nemzetben gondolkodó, alkotó értelmiségivé válás útján segítse tagjait. Intézményi szinten feladata, hogy tagjainak közös akaratával megegyező módon részt vegyen a szakmai és társadalmi életben, valamint közéleti aktivitást mutasson.
2. A Szakkollégium politikai pártoktól és szervezetektől független intézmény.
3. A fenti feladatok és célok megvalósítása érdekében a Szakkollégium
   1. tagjai kiválasztásánál széles társadalmi bázisra törekszik, ezzel összhangban működése során elősegíteni igyekszik a társadalmi mobilitást;
   2. ápolja népi, nemzeti hagyományainkat;
   3. ösztönzi tagjainak kritikai, újító szellemű tevékenységét;
   4. olyan közösség alakítását tűzi ki célul, amelyet erős összetartozás, mély felelősségérzet hat át, és amely tagjait aktív közéleti gondolkodásra neveli;
   5. elősegíti és megköveteli, hogy tagjai széleskörű társadalomtudományi ismeretekre tegyenek szert, és valamely szűkebb területen erős alapokon álló, mély szakmai tudást sajátítsanak el;
   6. fejleszti tagjainak tudományos alkotómunkára való készségét, segíti az ehhez szükséges módszertani és nyelvi ismeretek elsajátítását, a gazdasági gyakorlat megismerését, külföldi tapasztalatok szerzését;
   7. tudatosan alkalmazza a teljesítményelvet az egyes szakkollégisták tevékenységének megítélésénél;
   8. törekszik a hasonló célokkal, alapelvekkel rendelkező szervezetekkel (szakkollégiumok, öntevékeny körök, stb.) való kapcsolat kialakítására, fejlesztésére, a velük való együttműködésre.
4. A Szakkollégium működése az öntevékenységre épít, a Kollégiumi Gyűlés által elfogadott kötelezettségek teljesítésével.
5. A Szakkollégium elvárja tagjaitól, hogy munkájukkal, állásfoglalásaikkal, magatartásukkal képviseljék intézményük értékeit.

A Szakkollégium tagsága

1. A szakkollégiumi tagság önkéntes. A Szakkollégium tagjává válhat a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi, Közgazdaságtudományi és Társadalomtudományi Karának; az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának, valamint – az erre vonatkozó Kollégiumi Gyűlés minősített többségű döntése alapján – egyéb egyetemeknek minden nappali tagozatos első- illetve másodéves hallgatója, aki a Szakkollégium céljait elfogadja. A Szakkollégium igazgatója, elnöke, nevelőtanára és szeniorai megbízatásuk ideje alatt a Szakkollégium tagjai.
2. A felvételről a Kollégiumi Gyűlés által évenként választott Felvételi Bizottság dönt.
3. Ideiglenes kollégiumi tagság nincs. A kollégiumtól való folyamatos távolmaradás időtartama nem lehet több egy tanévnél, de akár többször is előfordulhat a kollégiumi pályafutás alatt.
4. A szakkollégiumi tagság megszűnik
   1. a tag kilépésével;
   2. kizárásával;
   3. kizáródásával;
   4. amennyiben teljesítette a végzés kritériumait (lásd: V. fejezet, 4. pont);
   5. a kollégiumtól való, egy tanévnél hosszabb folyamatos távolmaradás esetén;
   6. az alapképzés befejezését követően egy tanévvel, amennyiben a kollégista nem valamilyen nappali tagozatos gazdálkodástudománnyal, közgazdaságtudománnyal vagy más társadalomtudománnyal foglalkozó, Budapesten folyó egyetemi mesterképzésen folytatja tanulmányait.
5. Ha valaki úgy dönt a BA-képzés befejezése után, hogy Budapesten kívül folytatja tanulmányait, akkor ezzel automatikusan elveszti kollégiumi tagságát.
6. Azon kollégisták, akik számára az egyetemi alap- vagy mesterképzés elvégzése ellehetetlenült, azaz egyértelműen nem tudják teljesíteni a diploma követelményeit, kizáródnak a kollégiumból.
7. Ha egy kollégista 3 havi kollégiumi díjjal tartozik a Szakkollégiumnak, a fizetés elmaradása okának megjelölésével írásban bejelentheti a DB-nek, hogy egy hónapos türelmi időt igényel. Ha ezt a bejelentést a fizetési határidő utáni első DB-ig nem teszi meg, kizáródik a Szakkollégiumból. Egy kollégista egy adott esetben maximum egyszer élhet az egy hónapos türelmi idővel (két egymást követő hónapban tehát nem), pályafutása során azonban többször is, egy évben legfeljebb kétszer. Amennyiben a Kollégista nem él a bejelentés lehetőségével, a következő DB-ig kell 3 hónapnyi alá csökkentenie tartozását, ellenkező esetben kizáródik. Amennyiben a Kollégista él a türelmi idővel, de a hosszabbított határidő lejáratáig nem csökkenti tartozásait 3 hónapnyi alá, automatikusan kizáródik a Szakkollégiumból.
8. Be nem fizetés esetén a díjat havi 500 forintos kamat terheli. Kizáródás esetén a kollégista visszavételét kérheti.
9. Az egyetemi tanulmányokat befejező és a Rajk-plakettel rendelkező szakkollégisták a Szakkollégium tiszteletbeli tagjai. A Szakkollégium lehetőséget biztosít számukra a találkozókra, illetve a kapcsolattartásra a Volt Szakkollégisták Körének keretében, valamint tagjai lehetnek a Rajk Szakkollégisták Egyesületének. Részt vehetnek a Szakkollégium minden olyan rendezvényén, amely a szakkollégisták számára nyilvános.
10. A kollégiumból való kizáródást követő visszavétel esetén a kollégista automatikusan elveszíti a korábban betöltött pozícióját/pozícióit. A Kollégiumi Gyűlés által választott pozíció(k) újra betöltéséről a Kollégiumi Gyűlés a hatályos SZMSZ alapján rendelkezik. Ilyen esetben jelölőbizottság állítása nem kötelező.

A Szakkollégium vezető szervei

A Kollégiumi Gyűlés

A szakkollégiumi önkormányzat legfelsőbb szerve a Kollégiumi Gyűlés. A Kollégiumi Gyűlésen szavazati joggal vesz részt a Szakkollégium minden tagja. A DB által meghívott személyek és a Szakkollégium tiszteletbeli tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt.

A Kollégiumi Gyűlés hatásköre és feladatai

1. állást foglal, illetve dönt minden, a közösség egészét érintő kérdésben;
2. minősített többséggel elfogadja és módosítja a Szakkollégium SZMSZ-ét;
3. beszámoltatja a felelős személyeket és bizottságokat tevékenységükről;
4. értékeli az igazgató, az elnök, a nevelőtanár, a szeniorok és a tagok munkáját;
5. megválasztja a Szakkollégium igazgatóját, nevelőtanárát, a DB titkárát és tagjait, a szeniorokat, a Felvételi Bizottságot, az SZMT-t és a Tanácsadó Testület tagjait;
6. megválasztja a DB és az igazgató választásának előkészítésére hivatott jelölőbizottságot és az esetenként szükséges egyéb bizottságokat;
7. minősített többséggel dönt a Szakkollégiumból való kizárás kérdésében és a visszahívási javaslatokról;
8. dönt az adott évben maximálisan felvehető szakkollégisták számáról;
9. dönt a Szakkollégiumba történő felvételről minősített többséggel, ha azt a Feb a hatáskörébe utalja;
10. dönt a kollégiumi díj mértékéről

A Kollégiumi Gyűlés működése

1. a Kollégiumi Gyűlés félévenként legalább kétszer ülésezik. Összehívhatja a DB, az igazgató, az elnök, valamint írásbeli kérés esetén a tagság legalább 20 százaléka;
2. a Kollégiumi Gyűlés minden szakkollégista számára kötelező. A Nyári Tábor időtartama Kollégiumi Gyűlésnek minősül;
3. a Kollégiumi Gyűlés a tagság kétharmadának jelenléte esetén határozatképes. A tartósan (legalább 90 napig) távollevők nem számítanak a létszámba a határozatképesség szempontjából, melynek megállapítása a db-titkár feladata;
4. a határozathozatal szótöbbséggel történik, kivéve azokat az eseteket, melyeken a SZMSZ máshogy rendelkezik. Személyi kérdésekben, vagy ha a Kollégiumi Gyűlés úgy dönt, a szavazás titkos. A Kollégiumi Gyűlésen szavazategyenlőség esetén a db-titkár szavazata dönt;
5. a Kollégiumi Gyűlést a db-titkár vezeti, a szavazatokat az igazgató és a db-titkár számlálja össze.

A Diákbizottság (DB)

A DB két Kollégiumi Gyűlés közötti időszakban a kollégium operatív irányító szerve, munkájáról beszámolási kötelezettséggel tartozik a Kollégiumi Gyűlésnek. Megbízatása egy évre szól.

A DB teljes jogú tagjai a Szakkollégium igazgatója, nevelőtanára, a DB titkára és a Kollégiumi Gyűlés által választott további hat szakkollégista. Az újonnan felvettek maguk közül két teljes jogú tagot választanak a DB-be a következő DB választásáig tartó időszakra. A db-tagság idő előtti megszűnése esetén a következő Kollégiumi Gyűlés új tagot választ.

A Diákbizottság feladatai és jogai

1. szervezi a Szakkollégium tevékenységét;
2. értékeli a Szakkollégium egészének tevékenységét és ezt a Kollégiumi Gyűlés elé terjeszti;
3. a Kollégiumi Gyűlésnek beszámol munkájáról;
4. beszámoltatja és felügyeli a különböző bizottságokat;
5. speciális feladatokra bizottságokat alapíthat;
6. évente értékeli a Szakkollégium tagjainak munkáját;
7. képviseli a Szakkollégiumot a külső szervek előtt;
8. számon kérheti a szakkollégistákon a Szakkollégium értékrendjével össze nem egyeztethető magatartást.
9. a Szakkollégium helyiségeinek elosztásáról zárt ülésen dönt, melyre a szeniorokat tanácskozási joggal meghívhatja;
10. dönt a Szakkollégium pénzeszközeinek felhasználásáról és a szakkollégisták kollégiumi díjon kívüli fizetési kötelezettségeiről;
11. javaslatot tesz a szakkollégisták egyetemi vagy egyéb kitüntetéseire;
12. elkészíti a kollégium éves tevékenységéről szóló beszámolót.

A Diákbizottság működése

1. a DB ülései a teljes jogú és tiszteletbeli szakkollégisták számára nyilvánosak, azokon tanácskozási joggal részt vehetnek. A DB tevékenységébe tanácskozási joggal bárkit bevonhat;
2. a DB tagjai legalább kétharmad részének jelenléte esetén határozatképes. Határozatait szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a db-titkár szavazata dönt;
3. üléseinek időpontjáról és napirendjéről a tagságot előzetesen értesíti, azokról jegyzőkönyvi kivonat formájában tájékoztatást ad;

A Szakkollégium elnöke, igazgatója és nevelőtanára

A Szakkollégium elnöke, igazgatója és nevelőtanára (az igazgató helyettese) megbízatásuk ideje alatt a Szakkollégium tagjai. Az elnök, az igazgató és a nevelőtanár a db-titkárral együtt Szakkollégium megbízott képviselői az egyetemi és más külső fórumokon. Az elnök, az igazgató és a nevelőtanár feladata a Szakkollégium alapelveinek megfelelő tevékenység segítése, és az előbbiekben megfogalmazott képviselet ellátása.

A Szakkollégium elnöke az alapító igazgató.

Az igazgatót a Szakkollégium 3 évre választja meg és korlátlanul újraválasztható. Megbízatása alatt a kollégiumban kell laknia. Az igazgató a Kollégiumi Gyűlés által meghatározott javadalmazásban részesülhet.

A nevelőtanárt a Szakkollégium 2 évre választja, és korlátlanul újraválasztható. A Kollégium számára lakrészt biztosít az épületben. Munkájáért javadalmazást nem kap.

A szeniorok

A szenior a végzett szakkollégisták közül választott teljes jogú szakkollégiumi tag, aki tevékenységével a szakkollégiumi hagyományok, értékek átadását és a Szakkollégium működésének folyamatosságát segíti elő. A végzett szakkollégisták közül a Kollégiumi Gyűlés évente legfeljebb négy szeniort választhat. Megbízatása egy évre szól, a Kollégiumi Gyűlés évente értékeli munkáját. Egy szenior legfeljebb egyszer választható újra. A szeniorok a kollégiumban laknak. Ha egy tanéven belül a szenior a kollégiumtól három hónapnál hosszabb ideig távol van, megbízatását elveszti.

A Szakmai Munka Tanácsa (SZMT)

Az SZMT tagokból és egy elnökből áll. A Kollégiumi Gyűlés a jelölőbizottság jelölése alapján négy SZMT-tagot választ. Az SZMT-tagok megbízatása a következő tanév Nyári Táborának végéig tart. Az elnököt a Kollégiumi Gyűlés választja a szeniorválasztást követően. Az SZMT tagságának egy fővel való csökkenése esetén a Kollégiumi Gyűlés helyszíni jelöléssel új tagot választ a szakkollégisták közül. Ha tagsága három fő alá csökken, a következő Kollégiumi Gyűlés új SZMT-t választ a mandátum kitöltésére.

Az SZMT feladatai és működése:

1. a Szakkollégium szakmai munkájának operatív egyeztetése;
2. a beszámolási időszak megszervezése;
3. a kurzusok munkájának felügyelete, folyamatosságának biztosítása;
4. a szakmai munka alapelveire vonatkozó javaslatok kidolgozása;
5. dönt a beszámolók elfogadásáról. Szavazategyenlőség esetén az SZMT-elnök szavazata dönt.

A Tanácsadó Testület (TT)

A Tanácsadó Testület a Szakkollégium működését segítő tanácsadó szerv.

A Tanácsadó Testület tagsága

1. a Tanácsadó Testület 6 választott tagból áll, továbbá teljes jogú tagja a Szakkollégium elnöke, valamint tagja lehet a kollégium mindenkori leköszönő igazgatója, amennyiben a Kollégiumi Gyűlés egyszerű többséggel egyetért;
2. a választott tagok mandátuma 3 évre szól;
3. a tagok újraválaszthatóak;
4. a Tanácsadó Testület tagjait a Kollégiumi Gyűlés minősített többséggel visszahívhatja;
5. tagság megszűnése esetén a Kollégiumi Gyűlés új tagot választ.

A Tanácsadó Testület tagjainak feladata és jogai

1. részt vesznek a Tanácsadó Testület ülésein;
2. az üléseken megvitatják, DB által előterjesztett témát, illetve a Szakkollégium éves beszámolóját;
3. saját szakterületük, érdeklődési és tevékenységi körük alapján témajavaslatot tehetnek a Kollégium fórumai számára, illetve bevonhatják a Szakkollégiumot kezdeményezéseik megvalósításába.

A Tanácsadó Testület működése

1. a Tanácsadó Testület alapvető működési formája a nyílt ülés, amely összehívásáról és napirendjéről a DB dönt;
2. a nyílt üléseket kiegészítve a Tanácsadó Testület és a DB egymással egyeztetve egyéb formában is együttműködhet.

A Szakkollégium Bizottságai

A bizottságok a Szakkollégium egyes részterületeinek tevékenységét irányítják, és ezért felelősek. A Szakkollégium működésében megkülönböztetünk állandó (egy évig működő) és ideiglenes (rövidebb ideig működő, egy feladatra szerveződő) bizottságokat. Az itt felsoroltakon túl a további bizottságok kezelésének módja a DB hatáskörébe esik.

Felvételi Bizottság (FEB)

Tagjai: az igazgató és hat, a Kollégiumi Gyűlés által választott szakkollégista.

A bizottság feladata a jelentkezők által benyújtott felvételi kérdőívek és a felvételin lebonyolított szóbeli beszélgetések alapján a Szakkollégium alapelveinek megfelelően a felveendő szakkollégisták kiválasztása. Kivételes esetekben a Kollégiumi Gyűlés hatáskörébe utalhatja a felvételről szóló döntést. A Felvételi Bizottság munkájában tanácskozási joggal bármely kollégista részt vehet.

Jelölőbizottságok

A DB- és igazgatóválasztás előkészítésére - a DB javaslata alapján - a Kollégiumi Gyűlés jelölőbizottságot választ. Az SZMT, szenior, nevelőtanár, kiváló szakkollégista, Feb-választások és Kardos-díj odaítélésének előkészítését a DB által választott jelölőbizottság végzi.

Rajk Szakkollégisták Egyesülete

A Szakkollégium végzett tagjaiból alakult. A Szakkollégium és az Egyesület független szervezetek, de munkájukat kölcsönösen egyeztetve és együttműködve végzik. A Szakkollégium az Egyesület alapszabályának megfelelően az igazgatót és a db-titkárt delegálja annak elnökségébe.

A Szakkollégium szakmai és közéleti tevékenysége

1. A Szakkollégiumban folyó szakmai és közéleti tevékenység kereteit a Kollégiumi Gyűlés alakítja ki, és azok az SZMSZ részét képezik.
2. A Szakkollégium szakmai és közéleti rendezvényei a saját szervezeti működés fórumait - Kollégiumi Gyűlés, bizottságok ülései - kivéve nyitottak. Zártkörű összejövetel rendezését az SZMSZ-szel összhangban a DB vagy a Kollégiumi Gyűlés határozhatja el.
3. A szakmai munka keretei:
   1. folyamatos kurzusmunka, ennek kereteit a Szakmai Munka Kódexe szabályozza;
   2. kollégiumi szintű előadások;
   3. és egyéb öntevékenységen alapuló formák.
4. A kollégista szakmai kötelezettségei:
   1. a szakkollégiumi évei alatt minden kollégista köteles legalább egy egyéni, vagy két csoportos, az egyetemi TDK-konferencián elfogadott TDK-dolgozatot illetve TDK-dolgozatnak megfelelő szakmai teljesítményt igénylő munkát írni. (Két fő által írt TDK még egyéninek számít). Ezen kötelezettség elmulasztása a Szakkollégiumból való automatikus kizárást vonja maga után.
   2. a kurzusokból, egyéni szakmai munkából, projektekből történő beszámolás részletes rendjét a Szakmai Munka Kódexe szabályozza.
5. Rajk László Szakkollégium Tanára

   A kurzusvezetők munkájának elismerésére, a kurzusvezetők és a Szakkollégium közti kapcsolat elmélyítésére a szakkollégium megalapítja a „Rajk László Szakkollégium Tanára” címet. A címet az SZMT jelölése alapján a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda, helyszíni jelölés nincs. A címet olyan jelenlegi és volt kurzusvezetők kaphatják, akik összesen legalább hat féléven át tartottak kurzust a Szakkollégiumban, és nagy hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére. Évente legfeljebb egy cím adható ki. A cím átadására szolgáló ünnepségen a díjazott előadást tart.

A Szakkollégium hagyományai

1. A Szakkollégium eszmei rokonságot érez a népi kollégiumokkal. Minden évben megemlékezik Kardos Lászlóról, a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének egykori főtitkáráról.
2. A szakkollégium minden évben megemlékezik Szabó Kálmánról, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem korábbi rektoráról, aki a Rajk László Szakkollégium létrejöttének egyik kezdeményezője és támogatója volt.
3. A Szakkollégium a legkiemelkedőbb végzős hallgatók közül évente legfeljebb egyet Kardos László-díjjal jutalmaz. A díj elnyerésének feltételei a következők:
   1. a díjazott nyújtson a Szakkollégiumban érvényes mércék szerint kiemelkedő szakmai teljesítményt;
   2. a díjazott szakkollégiumi pályafutása során olyan belső és/vagy külső közéleti tevékenységet folytasson, amely rányomja bélyegét a Szakkollégium egészének működésére, maradandó pozitív hatással van és kiváltja a tagság elismerését.
4. A Szakkollégium minden végzős tagjának, aki teljesítette szakkollégiumi évei alatt a vele szemben támasztott követelményeket (lásd 4. pont), a Rajk-plakettet adományozza. A plakettet a szakkollégista a végzés évében, az összes feltétel teljesülése előtt a plakettátadó-ünnepségen átveheti, amennyiben esély van arra, hogy az adott vizsgaidőszak végéig minden kritériumnak megfelel
5. A szakkollégiumban való végzés kritériumai:
   1. A kollégista abszolutóriumot szerez valamilyen nappali tagozatos gazdálkodástudománnyal, közgazdaságtudománnyal vagy más társadalomtudománnyal foglalkozó, Budapesten folyó egyetemi mesterképzésen vagy öt éven át kollégista volt (a kollégista ebben az esetben nem töltheti az utolsó évének egészét a kollégiumtól távol);
   2. A fennálló kollégiumi tartozásait rendezi;
   3. Teljesíti szakmai kötelezettségeit (lásd IV / 4.);
   4. Diplomát szerzett valamilyen nappali tagozatos gazdálkodástudománnyal, közgazdaságtudománnyal vagy más társadalomtudománnyal foglalkozó, Budapesten folyó egyetemi alapképzésen.
6. A plakettosztót követően a plakettet vissza kell vonni, ha a plakettosztó félévének vizsgaidőszakában:

   a szakkollégista nem szerez abszolutóriumot valamilyen nappali tagozatos gazdálkodástudománnyal, közgazdaságtudománnyal vagy más társadalomtudománnyal foglalkozó, Budapesten folyó egyetemi mesterképzésen;

   a kollégista nem teljesíti a szakmai kötelezettségeit (lásd IV / 4.).

7. A visszavont plakett újra átadásra kerülhet, amennyiben a kollégista a következő két évben abszolutóriumot szerez valamilyen nappali tagozatos gazdálkodástudománnyal, közgazdaságtudománnyal vagy más társadalomtudománnyal foglalkozó budapesti egyetemi mesterképzésen.
8. A pályafutásuk során kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakkollégistáknak a Szakkollégium a Kollégiumi Gyűlés döntése alapján a „Kiváló Szakkollégista” oklevelet adományozza. A Kollégiumi Gyűlés döntését a jelölőbizottság javaslata alapján hozza meg.
9. A Szakkollégium minden, plakettel rendelkező végzős tagjának a Rajk-diplomát adományozza. A Rajk-diploma átadóünnepsége legkésőbb a Nyári Tábor végéig kerül lebonyolításra. A Rajk-diploma tételesen tartalmazza a szakkollégista által teljesített kurzusokat és egyéb szakmai tevékenységeket. Ezen kívül felsorolja a betöltött vezető intézményi tisztségeket és közösségi elismeréseket is. A részletes dokumentumot az SZMT közreműködésével a DB fogadja el.
10. A Szakkollégiumban végzett kreatív munka elismerésének és elismertségének érdekében a Szakkollégium Heller Farkas-díjat alapított. A díj odaítélésének kritériuma, hogy a díjazott nyújtson a Szakkollégiumban érvényes mércék szerint kiemelkedő szakmai teljesítményt. A díj odaítéléséről az SZMT jelölése alapján a Kollégiumi Gyűlés határoz az elfogadott külön szabályzat alapján.
11. A Szakkollégium évente Neumann János-díjast választ.

    A Neumann János-díjat a Szakkollégium olyan tudósoknak adományozza, akik kiemelkedően járultak hozzá az egzakt társadalomtudományokhoz, és ezen keresztül jelentős hatást gyakoroltak a szakkollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. A díjat évente legfeljebb egyszer a Kollégiumi Gyűlés ítéli oda az SZMT jelölése alapján. A díj átvételének feltétele, hogy a díjazott a kollégiumban egy előadást vagy előadássorozatot tartson. Ennek alkalmával a díjazottnak a Szakkollégium emlékplakettet ad át.

12. A Szakkollégium évente Herbert Simon-díjast választ.

    A díjazottak olyan elméleti szakemberek, akik munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá üzleti problémák megoldásához, és jelentős hatást gyakoroltak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. A Herbert Simon-díjjal kapcsolatos eljárási rend megegyezik a Neumann János-díj kiosztásának módjával.

13. A Kollégium minden évben legfeljebb egy, kollégisták által írt dolgozatnak (mely lehet beszámoló, TDK vagy publikáció) és szerzőinek odaítélheti a „Kreatív díjat”. A díj odaítélésének kritériuma, hogy a dolgozat témájában, tárgyában vagy vizsgálati keretében szokatlan, de releváns és ezáltal a vizsgált témát valamilyen szempontból új megvilágításba helyező legyen. A díj célja, hogy a díjazott dolgozat kérdésfelvetése, az elemzés vagy a következtetések újszerűsége felkeltse a kollégisták szakmai érdeklődését és a probléma továbbgondolására ösztönözze őket. Beszámoló dolgozat esetén a díjat csak formailag és tartalmilag egyaránt elfogadott munka kaphatja meg.

Választások

Nincs helyszíni jelölés az igazgató, a Kardos László-, Heller Farkas-, Neumann János- és Herbert Simon-díjasok, a „Kreatív díjas”, valamint a Tanácsadó Testület tagságának, illetve a Rajk László Szakkollégium tanára megválasztásánál.

A jelölőbizottságok választására - a Kardos-díj jelölőbizottság kivételével - az alábbi egyfordulós szavazás vonatkozik:

1. A Kollégiumi Gyűlés tagjai annyi jelöltre szavazhatnak, amennyi a betölthető helyek száma. A bizottság tagjai azok lesznek, akikre a legtöbb szavazat esik.
2. Ha szavazategyenlőség miatt többen jutnának a bizottságba, mint a betölthető helyek száma, azok, akik egyenlő számú szavazatot kaptak, újabb fordulóban vesznek részt.

A bizottságok és minden más választása – a Kardos-díjas, és a Tanácsadó Testület kivételével – az alábbi többfordulós szavazás alapján történik:

1. csak az nyerheti el a tagságot, aki az egyszerű szótöbbséget megszerezte;
2. abban az esetben, ha a szótöbbséget a betölthető helyek számánál több jelölt éri el, akkor a kapott szavazatok száma szerint rangsort kell felállítani a legtöbb szavazatot elért jelölttől a lehetséges létszám betöltéséig;
3. abban az esetben, ha a szótöbbséget a betölthető helyek számánál kevesebb jelölt éri el, új forduló következik. A szótöbbséget elértek már elnyerték funkciójukat. Kiesik az a jelölt, aki 20%-nál kevesebb szavazatot kapott, vagy ha ilyen nincs, az, aki a legkevesebb szavazatot kapta;
4. a szeniorválasztás esetén maximum két forduló lehetséges;
5. minden egyes körben leadható nem szavazat.

Nem személyi döntések esetében is a fentiek az irányadóak.

Szótöbbség az az eset, ha az igen szavazatok száma meghaladja a nem szavazatokét. Minősített többség az az eset, ha az igen szavazatok száma meghaladja a nem szavazatok kétszeresét.

Egy javaslat csak akkor válik elfogadottá, ha a határozatképesség szerinti létszám legalább 20%-a a javaslat mellett döntött.

Szakmai munka kódexe

A Szakmai Munka Kódexe a Rajk László Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata alapján jött létre. A Szakmai Munka Kódexét a Kollégiumi Gyűlés módosíthatja minősített többséggel. Kivételt csak a Mellékletben szabályozottak jelentenek, amelyek módosítása a Szakmai Munka Tanácsának hatásköre.

A féléves szakmai munka teljesítése alatt a kollégista által felvett összes kurzuson történő beszámolást értjük. Ennek teljesülése végett minden kollégista köteles minden félévben, amennyiben azt nem a kollégiumtól távol tölti, legalább egy „A” kurzusra jelentkezni. Alternatív esetben az SZMT előzetes beleegyezése és az SZMT beleegyezése mellet kialakított értékelési kritériumok mellett a féléves szakmai munka teljesíthető beszámolt projekt vagy egyéni szakmai munka esetében.

Értékelés

A kollégisták kurzusmunka során nyújtott teljesítményét formai szempontból az SZMT, tartalmi szempontból a kurzustartó értékeli. Egy kollégista kurzusmunkáját akkor teljesítette, ha tartalmi és formai szempontból is legalább megfelelt minősítést szerzett. Tartalmi értékelés során szerezhető minősítések:

• kiválóan megfelelt
• megfelelt
• nem megfelelt
• feltételesen megfelelt

Formai értékelés során szerezhető minősítések:

• megfelelt
• nem megfelelt
• feltételesen megfelelt

Az a kollégista, aki kétszer nem felelt meg, tartalmi vagy formai szempontból, vagy strigulák összegyűjtésével (lásd Melléklet), automatikusan kizáródik a Kollégiumból. Esetleges visszavételéről az illető kérésére a Kollégiumi Gyűlés dönt. A második nem megfelelést követően minden egyes nem megfelelés esetében a fentiek lépnek érvénybe. Azért, hogy a kollégista ne záródhasson ki automatikusan egy félév szakmai teljesítménye alapján vagy vis maior események következményeként, egy félévben egy nem megfeleltet szerezhet, ha több kurzusát nem sikerült teljesíteni az adott félévben.

A beszámolás végső határidejéről az SZMT dönt, melynek időpontja legkésőbb a Téli, illetve Nyári Tábor első napja (kivéve azon projektek esetét, ahol ezt másképp szabályozzák).

A feltételesen megfelelt értékelést kapó kollégista a beszámolás végső határidejétől számított 3 (a tavaszi félévet követően 4) hónapon belül köteles leadni egy, a TDK-kritériumoknak megfelelő dolgozatot. Ennek elbírálása során az SZMT a TDK dolgozatok elbírálási módját alkalmazza. A feltételes dolgozat teljesítése a feltételes értékelés megszületésének félévére vonatkozik.

Amennyiben a feltételesen megfelelt egy beszámoló dolgozattal kapcsolatban került kiosztása, a TDK-szintű dolgozat témája a beszámolóval azonos. Amennyiben a feltételesen megfelelt a kurzus egyéb, tartalmi értékeléseként született, úgy a TDK-szintű dolgozat témája elsődlegesen a kurzus témája, melytől a kurzustartó és az SZMT beleegyezésével lehet eltérni. A feltételes dolgozatokra vonatkozó további megfontolásokat a Szakmai Munka Kódexének Melléklete tartalmazza.

A beszámoló dolgozat

A dolgozatokat a Szakmai Munka Tanácsa által kijelölt időpontra kell leadni. Amennyiben a dolgozat az SZMT által kijelölt időpontot legfeljebb 24 órával meghaladva beérkezik, automatikusan feltételesen megfelelt értékelést kap. Az ennél nagyobb késés esetén a kurzustag nem felelt meg az adott kurzuson.

Több kurzusból összevont írásbeli beszámoló akkor lehetséges, ha az érintett kurzusvezetők ezt jóváhagyták és előre értesítik az SZMT-t.

Minden dolgozatot a Szakkollégium nyilvánossága előtt kell megvédeni, ahol azt a kurzusvezető és az SZMT által felkért opponensek véleményezik.

A beszámoló dolgozat elfogadására az SZMT által kijelölt tartalmi és formai opponens írásban tesz ajánlást.

Amennyiben a dolgozatot a kurzusvezető a tartalmi opponens ajánlásának figyelembevételével tartalmilag megfelelőnek ítéli, a kollégista beszámoló dolgozata tartalmilag megfelelt.

A beszámoló dolgozatok az SZMT által kijelölt határidővel (amely legkésőbb a Téli, illetve Nyári Tábor első napja) tartalmi átdolgozásra visszaadhatóak.

A beszámoló dolgozatok súlyosabb tartalmi hiányosságok esetén feltételesen megfelelt értékelést kaphatnak, melyről a kurzusvezető dönt a tartalmi opponens javaslata alapján.

Amennyiben a dolgozatot az SZMT a formai opponens ajánlásának figyelembevételével formailag megfelelőnek ítéli, a beszámoló dolgozat formailag megfelelt.

A formai követelményeket a Szakmai Munka Kódexének Melléklete tartalmazza. A kiemelt formai követelményeket minősítetten nem teljesítő dolgozatok formailag nem megfeleltek. Egyéb formai követelmények nem teljesítése esetén a beszámoló dolgozatok az SZMT által kijelölt határidővel (amely legkésőbb a Téli, illetve Nyári Tábor első napja) formai átdolgozásra visszaadhatóak.

Beszámoló dolgozat a kurzusvezető hozzájárulásával kiváltható a kurzus témájában írt és a Szakkollégium nyilvánossága előtt szóban előadott TDK-dolgozattal.

A kurzust felvevő szakkollégisták beszámolása

A kurzusmunka formáját és követelményeinek részleteit a kurzustagok és a kurzusvezető közösen határozzák meg a Szakmai Munka Tanácsának jóváhagyásával, az SZMT által kijelölt időpontig. A kurzusmunkának mindenképpen tartalmaznia kell írásbeli munkát is. A kollégiumban megszerveződő kurzusok az SZMT döntése alapján „A” illetve „B” kurzus minősítéssel rendelkeznek. „A” kurzus minősítést csak olyan kurzus kaphat, mely közgazdaságtudományi, gazdálkodástudományi, vagy egyéb társadalomtudományi témájú, és a kurzustagoktól folyamatos évközi munkát igényel. A kurzusmunka a következő formákat öltheti:

• Beszámoló dolgozat és folyamatos félévközi munka teljesítése. A kollégista akkor teljesítette a féléves szakmai munkáját, ha beszámoló dolgozata (lásd: Alapelvek) tartalmilag és formailag megfelelt és a félévközi kurzusmunkájára is megfelelt minősítést kapott. A féléves kurzusmunka elfogadásáról a kurzustartó dönt.
• Intenzív félévközi munka. A kollégista akkor teljesítette a féléves szakmai munkáját, ha évközi teljesítményére megfelelt minősítést kap. A kurzusmunka elfogadásáról a kurzustartó dönt.

A fenti formáktól az SZMT eseti döntése alapján el lehet térni. Minden kurzust felvevő kollégistának (a Szakkollégiumtól távol tartózkodókat kivéve), minden félévben legalább egy olyan kurzust fel kell vennie, amelynek formája megfelel vagy az (I) vagy (II) pontban meghatározottnak.

Beszámolás projekt felvétele esetén

A beszámolás írásban és szóban a projekt végén, de legalább félévente egyszer történik. A projekt-beszámoló bírálatában legalább egy opponens vesz részt. A projekt-beszámolót az opponens véleménye alapján az SZMT fogadja vagy utasítja el.

Ha a projekt-beszámoló előre meghatározott formában és időre nem készül el, vagy nem megfelelő színvonalú, akkor ez a projekt el nem fogadásával jár. Ez egyenértékű azzal, hogy a projekt résztvevői az adott félévben nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek. Ez alól kivétel az a szakkollégista, aki a kudarcba fulladt projekt témájából egyéni beszámolót ír.

Beszámolás egyéni szakmai munka esetén

Egyéni szakmai munkából beszámoló kollégistáknak a mindenkori formai és tartalmi minimumkövetelményeket teljesítő beszámoló dolgozatot (lásd: Alapelvek, Melléklet) kell írniuk. Az egyéni szakmai munkát végző kollégista a felkért (legalább egy) opponens előtt nyilvánosan megvédett dolgozatának elfogadásáról az SZMT az opponens közreműködésével dönt.

Az egyéni szakmai munka elfogadásának feltétele az is, hogy a beszámoló dolgozat az adott vagy az azt követő félévben az egyetemi TDK-konferencián elfogadott minősítést kapjon.

Melléklet 1.

A beszámoló dolgozat kiemelt formai követelményei

A dolgozat elfogadásának mennyiségi követelményei: minimum 15 000 karakter (angol nyelvű dolgozat esetén 12 000 karakter), szóközök nélkül. Összevont, illetve többek által közösen készített beszámoló esetén a minimális mennyiség (magyar nyelven 15 000, angol nyelven 12 000 karakter személyenként) logikusan többszöröződik. A karakterszámba csak a törzsszöveg (fedőlap, absztrakt, tartalomjegyzék, ábrajegyzék, hivatkozásjegyzék, mellékletek, szó szerinti idézetek nélkül), valamint a dolgozat témájához közvetlenül kapcsolódó mondatok és ábrák számítanak bele. A dolgozatban szereplő ábrák 500, a táblázatok pedig annyi karakternek felelnek meg, amennyi a táblázat kisebbik dimenziójának 60-szorosa.

A beszámoló dolgozatban mindent, ami nem a szerző saját ötlete vagy saját kutatásának eredménye, valamint mindent, ami nem általánosan ismert tény, le kell hivatkozni mind szövegközben, mind a szövegvégi hivatkozásjegyzékben.

A dolgozatnak kapcsolódnia kell a kurzuson tanultakhoz.

A beszámoló dolgozatot írója köteles a kollégium nyilvánossága előtt egy minden kollégista számára nyílt alkalommal, szóban megvédeni.

A beszámoló dolgozat további formai követelményei:

• A dolgozat formájának (az esetleges speciális kurzusoktól eltekintve) követnie kell a tudományos esszék szokásos felépítését, külalakját és hangnemét.
  • A dolgozat általában egy néhány soros kivonattal kezdődik;
  • a bevezetés a téma fontosságát, a vizsgálandó kérdéseket, hipotéziseket, az alkalmazott eszköztárat, a dolgozat gondolatmenetét ismerteti;
  • a fő szöveg pontokba szedett, logikus;
  • a befejezés összegzi az elmondottakat, megjelöli a fő eredményeket, és említést tesz a kutatás folytatásának lehetőségeiről;
  • a kivonatnak tartalmaznia kell a kérdésfelvetést, az elemzés módszerét és a dolgozat következtetéseit.
• A dolgozatnak helyesírási és nyelvhelyességi szempontból korrektnek kell lennie. A védés alkalmával a szerző köteles munkáját egy legalább 10 perces, technikai háttérrel támogatott prezentációban bemutatni. A prezentációnak olyan részletesnek kell lennie, hogy annak végére a hallgatóság megismerhesse a dolgozat tartalmát és főbb következtetéseit, illetve az alapján kapcsolódó és előremutató kérdéseket fogalmazhasson meg.

A további formai kritériumok halmozott hiányosságai miatt átdolgozásra visszaadott dolgozat szerzője formai szempontból strigulát kaphat az SZMT-től, a formai opponens javaslatára.

Három strigula összegyűjtése egy nem megfelelttel egyenértékű. Egy dolgozatra maximálisan egy strigula adható. Az átdolgozásra visszaadott dolgozat javítását az SZMT által kijelölt időpontig kell elvégezni. Amennyiben ez nem történik meg, a formai szempontból visszaadott dolgozat formai nem megfelelt minősítést kap, illetve a tartalmi szempontból visszaadott dolgozat tartalmi nem megfelelt minősítést kap. Ezekben az esetekben a strigula törlődik.

A feltételesen megfelelt dolgozatokra vonatkozó további megfontolások:

• Végzős kollégista az utolsó, tavaszi félévében nem kaphat a kurzuson nyújtott teljesítményére feltételesen megfeleltet, mivel annak teljesítése túlnyúlik a kollégiumi tagságának időtartamán.
• A feltételesen megfelelt kiváltására írt TDK-szintű dolgozat témája nem fedhet át egy másik beszámoló témájával, ettől eltérő esetben az SZMT engedélye szükséges.
• A TDK-szintű dolgozat külső opponenseit az SZMT a feltételesen megfelelt minősítés megállapításától számított egy hónapjában felkéri.
• A hagyományostól eltérő kurzusoknál (pl. egy éves kurzusok, TDK-kritériummal bíró kurzusok) nem él az automatikusan feltételes lehetősége. Ilyen kurzus esetében az SZMT előre egyezteti a kurzustartóval a feltételesre vonatkozó kritériumokat.

Melléklet 2.

A Tanácsadó Testület választása

Kollégiumi gyűlési határozat

Választási mechanizmus

• Csak az nyerheti el a tagságot, aki az egyszerű szótöbbséget megszerezte.
• Egy szavazási körben legfeljebb két jelölt nyerheti el a tagságot.
• Abban az esetben, ha a szótöbbséget kettőnél több jelölt éri el, akkor a kapott szavazatok száma szerint rangsort kell felállítani a legtöbb szavazatot elért jelölttől a lehetséges létszám betöltéséig.
• Ha egy körben nem sikerült betölteni a két helyet, kiesnek azok a jelöltek, akik 20%-nál kevesebb szavazatot kaptak, vagy ha ilyen nincs, az, aki a legkevesebb szavazatot kapta. Ha a két hely betöltésre került, nem esik ki jelölt.

Póttagok választása

• A 6 tag megválasztása után egy új körben kerül sor a 3 póttag megválasztására.
• A szavazás egy fordulóban történik, melyen minden korábbi körben kiesett jelölt versenyez. A Kollégiumi Gyűlés tagjai 3 jelöltre szavazhatnak. Póttagok azok lesznek, akikre a legtöbb szavazat esik.
• A póttagok felkérésének sorrendjéről a Diákbizottság dönt.